„A magyar Tour de France hazánk kerékpáros sportjának történelmében egyedülálló, Németországot megszégyenítő pontossággal és lelkiismeretességgel nemcsak a miting sportbeli részét szervezte meg minden kritikát elbíró alapossággal, hanem tekintettel volt annak propagandaértékére is” – írta a Nemzeti Sport 1925-ben. Egy kerékpárosnak nem kell elmagyarázni, mi az a Tour de France. Rengetegen vannak közöttünk, akik a kilométerek „zabálása” mellett megszállottként figyelik azt is, hogyan versenyeznek a profik a világ legnagyobb versenyén. Alig várjuk már azt a három hetet, amikor egyfolytában az égi csatornák előtt lógunk, s a főút melletti frissítő állomásnál, egy korsó habos nedű mellett taglaljuk, mit és miért csinált jól vagy rosszul Nibali, Froome vagy éppen Valverde. Egy kerékpárosnak azt sem kell elmagyarázni, mi az a Giro d'Italia, s azzal is tisztában van, hogy a Vuelta a Espana a harmadik a sorban. Tudja, hogy minden országban a nemzeti körverseny a valami, minden hazai menő azt akarja megnyerni, s éppen ezért a külföldieknek is nagy dicsőség elcsenni az összetett első helyet. Nekünk meg, hol volt, hol nem volt. Mármint körversenyünk. A nagy ősökön, az akkori porfelhőlovagokon ma már bizony jókorát kacagnánk, ha meglátnánk őket a 86-os busz mögött stéherezni. Pedig akkor is fel kellett valahogy mászni a Kékesre, vagy elgurulni Bécsig meg vissza! Szóval az ősök egy ideig legyintettek a nyugati őrültségre (méghogy egy-két héten át tekerni, körbejárni az országot...), aztán majdnem nyolcvan évvel ezelőtt, 1925-ben megcsinálták!
Tour de Hongrie
Rajt: 1925. június 27. A táv: 510.5 kilométer Körbe a Dunántúlon. Ez bizony ma is 510 és fél kilométer. S ha azt vesszük, hogy akkoriban még nem nagyon volt olyan kísérőautó, amely gond nélkül, egyenletes, negyvenes tempóban le tudta volna nyomni ezt a távot... Jerzsabek Károly, vagy inkább Jerzsabek Karcsi bácsi megtette ugyanezt, ő volt minden idők első magyar Tour-győztese. Ahogyan a korabeli Nemzeti Sport oldalas tudósításaiból kiderül „a magyar Tour de France hazánk kerékpáros sportjának történelmében egyedülálló, Németországot megszégyenítő pontossággal és lelkiismeretességgel nemcsak a miting sportbeli részét szervezte meg minden kritikát elbíró alapossággal, hanem tekintettel volt annak propagandaértékére is.” Az első magyar Tour hajnali négy órakor a Gellért-szálló elől indult, s az MTK-s Jerzsabek 22 óra 10 perc alatt teljesítette a Budapest-Szombathely-Győr-Budapest távot.
A leghosszabb Tour de Hongrie: 1393 kilométer
A kezdet nehéz volt, s a folytatás sem könnyebb, de egészen a második világháborúig minden évben rendeztek körversenyt. Illetve dehogy! Kétszer is szünetet tartottak, először 1928-ban, amikor Magyarországon rendezték meg az országúti világbajnokságot, de szünet volt 1936-ban is, akkor már inkább politikai okokból: a mieinknek kötelező volt remekelni a berlini olimpián, s ezért felmentést kaptak a magyar kerékpárosok. Pedig sosem kérték! Hiszen a Tour de Hongrie-n részt venni már akkor is nagy dolog volt.
A világháború sem állta a karaván útját, mindig arra ment a mezőny, amerre éppen felszedték az aknákat, de ment, mintha érezte volna, hogy már nem sokáig mehet. Mert 1965-ig még kisebb nagyobb kihagyásokkal nekünk is volt körversenyünk, ám utána negyed évszázadon át csak csorgott a magyar menők nyála a Bécsből behozott kerékpáros újságokat lapozgatva. Pedig, de tényleg, kérdezzétek meg az idősebbeket, akkoriban is ragyogó országúti menőink voltak! 1993-ban végre megtört a jég, újra elindult és hat éven át működött a Tour de Hongrie, a Magyar Kerékpáros Szövetség szervezésében, a főszervező ekkor Sipos János volt. Két éves szünet után a Tour de Hongrie ügyét a korábbi versenyző, Eisenkrammer Károly karolta fel, s 2001. július 12-én a huszonnyolcadik győztest ünnepelhettük a budapesti célban! Az összetett versenyt a jugoszláv Mikos Rnyakovics nyerte meg. Egy esztendővel később a Postás-Matáv SE bringása, Vanik Zoltán vihette haza a legjobbnak járó sárga mezt, 2003-ban pedig a szlovák állampolgárságú, de magyar anyanyelvű Remák Zoltáné lett a Tour de Hongrie első helye.
Középen az 1997-es győztes, Bebtó Zoltán
A Szepsiben élő Remák Zoltán 2004-ben történelmi tettet hajtott végre: Vida László és Török Győző után ő a harmadik, a határon túli kerekesek közül pedig az első, aki meg tudta védeni címét a Magyar körversenyen. 2005-ben ismét – s mindeddig utoljára – anyaország-béli magyar versenyző ölthette magára a sárga trikót: Lengyel Tamás diadalmaskodott.
2006 és 2008 között DCG Tour de Hongrie néven a Kerékpársport 2000 Alapítvány rendezésében került sor a nemzeti körversenyre, 2007-ben és 2008-ban egy-egy szakasz erejéig a mezőny Szlovákiában is versenyzett. A 2008-as befutó óta vártunk a folytatásra, 2015-ben végre újra körbejárta az országot a Tour de Hongrie karavánja. A verseny a luxemburgi Tom Thill győzelmével zárult, 2016-ban az észt Mihkel Raim, 2017-ben a kolumbiai Daniel Jaramillo, 2018-ban pedig az olasz Manuel Belletti diadalát hozta a méltán népszerű verseny.
Az idei útvonalról és a gáláról ITT írtunk korábban.
A Tour de Hongrie több mint kilenc évtizedes történetében első alkalommal mutatták be a verseny útvonalát gála keretében: az eseménynek március 12-én kedden az impozáns Budapest Music Center adott otthont. A legnagyobb magyar kerékpárverseny 2019. június 11-én Siófokon rajtol, a 140 fős nemzetközi mezőny 6 versenynap alatt, 11 megyét érintve összesen 890 kilométert tesz meg a székesfehérvári befutóig. Június 14-én Kazincbarcikáról startol a harmadik szakasz, amely két etapra lesz osztva: az első 115 km-es útvonal célja Tiszafüred lesz, a másik 69 km-es pedig Hajdúszoboszlóig tart majd.